2022. január 11-étől kezdődő hatósági eljárásokban változik a tűzvédelmi szakhatósági hatáskör, több esetben megváltozik a méret korlát. A jogszabályban újként megjelenik, hogy tűzvédelmi kérdésekben a honvédség alá tartozó létesítmények esetében a létesítés elbírálója a honvédelmi miniszter lesz.
Szakhatóság bevonása
A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, használatbavételi, fennmaradási, az országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás során a lenti táblázatban meghatározott esetekben a tűzvédelmi hatóság közreműködik, mint szakhatóság. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázat C:16–D:16 mezője helyébe a táblázat második oszlopa lép 2022. január 11-től.
korábban eljáró tűzvédelmi szakhatóság bevonás és közreműködés feltétele | 2022.01.11-től eljáró tűzvédelmi szakhatóság bevonás és közreműködés feltétele |
A következő esetekben:
1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén; |
A következő esetekben:
1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén; |
2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó a) lakó- és üdülőépület, b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, c) összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén; |
2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó a) 6-nál több lakást vagy üdülőegységet tartalmazó lakó- és üdülőépület, b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, c) az összes építményszint nettó alapterülete 1000 m2-t meghaladó épület esetén; |
3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2, b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2; |
3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó olyan épület esetén a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 100 m2, vagy b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 2000 m2; |
4. a több, mint 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén. | 4. a több mint 100 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén. |
Gyakorlatilag a területhez és létszámhoz kötött eljárási eseteknél 100%-os növekedés történt, valamint az AK mértékadó kockázatú lakó és üdülőépületeknél már nem minden esetben kell a tűzvédelmi hatóságnak eljárni, hanem csak a 6 lakást vagy üdülő egységet meghaladó esetekben.
Tűzvédelmi tervek
A 1996. évi XXXI. törvény 21.§ alapján a jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.
Azaz minden esetben szükséges az építészeti tervezés során a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint érvényes Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, szabványok figyelembevételével és betartásával szükséges a terveket elkészítenie a felelős tervezőnek.
A 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2.§ (3) bek. szerint önálló tűzvédelmi dokumentációt kötelező készíteni és azt csak tűzvédelmi tervezésre jogosult személy készítheti el ha
- az általános és sajátos építményfajták szerinti, valamint a műemlékvédelmi építésügyi hatósági eljárásokban a vonatkozó jogszabály tűzvédelmi szakhatóság bevonását írja elő
- az építmény kettő vagy több pinceszintet tartalmaz
Azaz amikor a fenti feltételek nem állnak fenn az épületre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket a tervezés során felelős tervezői is megállapíthatja saját felelősségére.
Az eljáró szakhatóság
Az új rendelet alapján a bevont szakhatóságok hatásköre is minimális mértékben megváltozik az alábbi táblázat szerint:
korábban elsőfokon eljáró szakhatóság | 2022.01.11-től elsőfokon eljáró szakhatóság |
1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (megyei)
a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig: bc) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, |
1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (megyei)
a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig |
2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy), ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM OKF). | 2. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM OKF). |
3. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében a honvédelemért felelős miniszter. | |
3. Az 1. és 2. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve (helyi kirendeltségek). | 4. Az 1–3. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve (helyi kirendeltségek). |